Mostanában több fekete-fehér tájképpel kísérletezem. Az ihletet néhány régi marokkói nyaralás során készült negatív kép adta, amely sok boldog emléket idézett fel. A technika egyfajta tájkép rajzolás, amely során megpróbáljuk lerajzolni az üres tereket, illetve meglátni azt, ami nincs is ott.
A múlt héten egy kiállításon voltam a városi galériában. Kortárs festőművészek, fotósok és konceptuális művészek gyűjteménye volt megtekinthető. Sok szempontól inspirálónak találtam, sok szempontból viszont nem. Engedd meg, hogy bemutassam a kiállítást az én nézőpontomból.
Amikor festeni kezdtem, minden apró tárgyat nagy részletességgel próbáltam megragadni és beilleszteni egy részletgazdag környezetbe. Amikor később megnéztem a képeket, rájöttem, hogy a néző nem tudja, melyik részletre fókuszáljon először. A minimalizmus felfedezése nekem sokat segített. Van 5 tippem számodra, amely neked is a segítségedre lehet.
Juhász Antal vagyok, festőművész és művész rajongó.
6 éves koromban ismerkedtem meg a festészettel. A Képzőművészeti Egyetem után egy képsorozaton dolgoztam, amely a városi galériában került kiállításra.
Kérdésed van a munkámmal kapcsolatban, vagy van egy cikk ötleted? Szívesen fogadom ötleteid, üzeneteid.